Milyen jó is lenne, ha lenne egy kisokos, amit bizonyos esetekben az ember fellapozna, s előbb- vagy utóbb, de ráakadna az adott szituációban egyedül helyes (vagy éppen hogy nem, hanem választhatnék a, b, c megoldás között, de bármelyikre is böknék, csak jó lehetne).. mire is? Magatartásra. Reakcióra.
Tegyen így, s máris könnyebb.
Volt nekem a fb-on egy követőm, aki nagyon gyakran megosztotta a fényképeimet, kedvelte a táskáimat, nemcsak abba az értelemben, hoyg nyomott egy like-ot, hanem valóban, kedvelte a fényképeimet is, soha nem jelezte, hogy figyusz, megint megosztottalak ám, egyszerűen ami tetszett neki, azt megosztotta és kész. De ez már régóta ment, előbb-utóbb csak felfigyeltem rá, néha beszélgettünk. Aztán egy hete jelezte, hoyg most aztán már neki is kell egy táska, küldött egy képet, hogy nagyjából milyet szeretne, egyeztettünk a színről is, másról is.
(Közben megosztotta ezt a fényképemet, írt oda egy furcsa mondatot, de ez (persze) már csak a történtek fényében furcsa, ahogy lenni szokott.)
Én aztán még kérdeztem valamit, amire nem jött válasz, de ezt nem furcsálltam, nekem is gyakran napok kellenek, mire válaszolni tudok, bár Ágnes mindig aznap szokott reagálni. Két nap után azért már tanácstalan voltam, s felmentem a fb oldalára, hogy akkor megkérdezem, megkapta-e egyáltalán az üzenetem, vagy megint csak vacakol a facebuk.
Nos, nem véletlenül nem érkezett válasz, sőt, nem is fog, soha többet. Ágnes meghalt. Saját döntés.
Többet nem írok erről, nem fogom ragozni, csak most még mindig dermedt vagyok.
Ezek a lehető legrosszabb döntések... :o(
VálaszTörlésez így van, Kati...
VálaszTörlés... a soraidat olvasva, mindenre gondoltam, komolyan mindenre...de erre aztán végképp nem! sajnálom :-(
TörlésSokat merengtem ezen a poszton... A bennem felmerült miértek miatt, még párommal is megbeszéltem. De a végén csak egy kurta, semmit meg nem oldó választ tudtam megfogalmazni: "Mert így döntött!"
VálaszTörlés