Nagyon sokszor kaptam már olyan kérést, hogy ne álló, hanem fekvő formátumú legyen a táska, mert abban könnyebben megtalálható minden, de ne is egy pántja legyen, hanem kettő, még inkább, hogy egy is, meg kettő is.
Nekem a két pánttal kapcsolatban megmagyarázhatatlanul nagymamás érzésem van, magam sem értem, hoyg miért és honnan, keveset is alkalmaztam, nyilván ezért. Eddig. Most itt van a Pantone és kitaláltam, hogy ha ily módon oldom meg, akkor nem nagymamás, ez a tagadás az állításhoz hasonlatosan nem érthető. De nem baj.
A vasárnapi wampon lesz velem néhány.
