mesélek, jó?

Tihanyban még a bazsalikom is veszett burjánzásnak indul. Esetleg az tett neki jót, hogy a lábam mellett utazhatott le is, fel is.

Tihanyban nem jó az ellátás, mármint élelmiszerből, persze, levendula rogyásig (nagyon helyes), méz, lekvár, szörp, bor és pálinka, hímzett terítők és ruhák, 100 éve ugyanazon bögrék, kancsók és társaik, de ha paradicsomot szeretnél hétköznap (mert szombaton azért ott az imádott piac*) vagy sajtot, esetleg szalámit, akkor menj át Füredre, mert az az egy kis ABC, ami van, nemcsak küllemében őrizte meg a szocialista időket, de az eladók és a beszerzésért felelős munkatárs hozzáállásban is. Kapható viszont nagyon finom kifli. Egészen reggel 8 - ig.

És Tihanyban  sok a szúnyog, na jó, mi a Nagy - Kopaszon vagyunk, védett övezet, de akkor is, nem akarok este 7-kor szúnyogot érezni a kis testemen. És a Zsömi harapja őket, nekünk ilyen cuki biológiai fegyverünk van.

És két olyan szomszédunk van, hogy csuda. Az egyik szomszédban sokan vannak, de csak alkalmanként, ill. felváltva, nekem több év alatt sem sikerült felderíteni a kapcsolati hálót és az egyik férfi (jó karban lévő 60-asnak saccolt) meztelenül szokott tornázni a kertben, egy szál semmiben, de azt legalább akkurátusan.

A másikban, a közvetlenben meg van úszómedence és bár semmi bajunk sincs egymással (a medencének és nekem - na jó, nem így értettem), a viszony mégsem kebelbaráti, ami onnan datálódik, hogy a Legnagyobbunk, amikor még csak olyan 11 lehetett és sok gyerek volt nálunk, teniszedzést tartott a többieknek, a fáról lehullott félig rothadt almákat kellett tollasütővel a kerítésen átívelve a medencébe érkeztetni. Nehéz feladat volt, nagyon sokat gyakoroltak a gyerekek, így a mi kertünkben nem maradt romlott alma. Ellenben a másik oldalon. És a medencében! ah.

És Tihanyban kabócazenekar van, szerintem a mi kertünk végében van a próbaterem.

Meg olyan is van, hogy egy férfi úszónadrágban, szandiban és zokniban rohangálva keres működőképes WC-t (nem talál), pár perc múlva egy bokorból kerül elő, kisimult arccal. Egy másik férfi másik kora reggel egy szál vékonyka alsónadrágban tőlem 3 méterre zuhanyzik a szabad strand parkolójában, nem zavarja, hogy így akár mezítelen testtel is tehetné. Kedvesen rám köszön.

Füreden meg olyan ám a Spar, hogy nemcsak azt írták az ajtóra, hogy önműködő (ne keresd a kilincset), hanem azt is, hogy gyors áthaladás ajánlott. Mindig megijedek, vajon elég gyors vagyok-e.

Idén elég sok az orosz turista, volt a német, majd a holland éra, most vannak az oroszok. Sokan jönnek Felvidékről is a Balatonra, ezt a Füreden schnellező* barátaink lakonikusan úgy fogalmazták meg, hogy szerintük ők már egész Csalóközt lerajzolták. De Füreden ott van a Bujtor-szobor is, mindenki imádja, csak a szegény képzőművészek fogják a fejüket.

Tihanyban elképzelhetetlenül jó.

* a piac nekünk szívügyünk, a kezdetektől fogva járunk oda és élvezzük. rengeteget jártunk Ausztriában termelői piacokra, valahogy ezt idézi fel bennünk, miközben az olasz piacok hangulatát is visszahozza, ismerősök találkoznak itt, békésen kávézgatunk, nézzük a többieket, trécselés, zsivaj (mi belefutottunk bajnaikba). hivatalosan termelői piac és eleinte valóban így volt, a környék gazdái, háziasszonyai árulták a kenyerüket, sajtjukat, lekvárjaikat, satöbbi. mára némiképp átalakult, nem tudom, hoyg ez jó vagy sem, valószínűleg a fejlődéstörténet hozadéka, hogy megjelentek professzionális árusok, értem ezalatt, hogy pl. a Kaldeneker lekvárosház kínálja a termékeit, de ilyenből van jó néhány, mivel azonban ő a legismertebb, ezért őt pécéztem ki. nekem a termelői piac nem azt jelenti, hogy Pestről idehozott lekvárt vásárolok, és nem baj, ha nem mindenki ért velem egyet. nem az ő kekszeit  vesszük meg a helyben elfogyasztott reggelihez, legyetek nyugodtak

** portrérajzoló

Nyaraló kiadó,

méghozzá Tihanyban, mert egyszerűen nem tudunk annyit lent lenni, amennyit szeretnénk, s amennyit a ház elvár tőlünk, ennek mindenféle oka van. Így most itt is kérdezem, nem akar valaki Tihanyban nyaralni? A házban többen elférnek, van konyha, van fürdőszoba, van melegvíz. Van Balaton. Nem a házban.

Levelet írhattok a nyirati.rita@gmail.com címre, még vannak szabad hetek!

Menjetek .... Kapolcsra!

(még nem tudok írni a múlt hétről, de már kezd leszállni, kezd vérré válni)

Csöndesebb lett a ház, tekintve, hogy ZM és én közel sem tudunk harsány nevetéshullámot produkálni, de még csak tömegjelenetet sem a konyhában, és az éppen használatban lévő kötőtűm sem csattog olyannyira, mint amikor közel 10 nő tette ugyanezt, de azért ez sem rossz, ellenben más.
El is vitt engem Kapolcsra, szellőztessem a fejem, meg lássak világot is, meg jó kis embertömeget is, ne legyek nagyra a (z elmúlt hétre utaló, kissé nagyarcú) sok-jó-ember-kis-helyen is szövegemmel. Van is ebben igazság, hétköznap ennyi ember, igaz, éppen olyan nap van ma, amikor minden nyaraló útnak indul, a vízbe még nem, a házban már nem, program kell.

A völgyet most értettem meg, még a levegő is más, sok erdő, sok magaslat, ennél több árus, de még több látogató. Vágytam volna Ady verset hallani a kocsmában, de éppen senki nem akart, nem tudott, vagy ez csak este bukkan ki az emberből?, lehet, most inkább táplálkozott a nép, esküszöm, hogy 2/3 az étel-ital standok jelenléte, ezen bukni nem lehet.

Engem sok árussal, sok termékkel, sok cseréppel megfogni már nem lehet, és hogy Vigántpetenden van körhinta és céllövölde, az nekem csalódás, már-már búcsú, ellenben, hogy Kapolcson van udvarbéli antikvárium, az meglepetés, és hogy van buszmegállóban kiállítás, és van Déssel spékelt Palya(Bea)-udvar, az már döfi.


És van romos házban kékcsillagos éjszaka, a házfalon verébinvázió, az utcafronton egyéb, oda nem való, de odaillő csuda dolog furulyás fiúval megtámogatva, az a valami.


És van énnékem sokadik vajkésem, sokadik palacsintalapátom, mondanom sem kell.

Balatoni nyár

Bár ez túlzás abban az esetben, ha arra asszociál valaki, hogy én most intenzív két napos nyaralásban részesítettem magam vagy esetleg azt gondolná, hogy a nyár egyértelműen 35 fok meleget jelent. Hát egyik sem, de a Balaton mégis igaz. (A 35 fokról annyit, hogy sokatmondó, ha az ember egész napos kertészkedés után meleg halászléra vágyik, amit a lenti képen látható helyen meg is ejtettünk, a leves finom is volt, forró is volt, bónuszként a fenti látványt kaptuk ingyen és bérmentve.)


Van nékünk családi használatban egy nyaralónk Tihanyban (Gödrösön), egy házikó, amely meglehetős mostoha (kerti) körülményeket tudhat magáénak, mert ugyan még mindig mi vagyunk a legközelebb hozzá, de nekünk sincs elég időnk, hogy hétvégente leruccanjunk, arról nem is beszélve, hogy ZM rendszeresen dolgozik hétvégenként is, hála a kötetlen munkaidőnek. (Ellenben a gyerekek óvodás-kisiskolás korában június elején lekötöztünk, majd augusztus végén fel.)

Idén pl. most mentünk először, s bár van egy megbízott, aki nyírja a füvet (hozzáteszem: nem kevés pénzért, ha semmi mást nem csinál, csak a rá bízott mini kertek füveit nyírja, akkor is szép summát tudhat magáénak), mégis... hogy is mondjam? A macsétánk elkopott, mire a kaputól a házig értünk. Két napos, testedzésnek is felfogható kertészkedéssel azért helyrepofoztuk a helyrepofozandót, most olyan nyaralóféle kinézete van, így nem irritálja az 100 milliós, úszómedencés szomszédainkat, akik egyébként 2 méteres tujasorral határolják el magukat, mert biztosan zavarjuk őket. Legalábbis a kert, mert mi magunk aligha.
Némi adalék a gyermeki lélekről: a Legnagyobb lehetett vagy 5 éves, amikor teniszezni tanította a családostul nálunk nyaraló gyerekeket, hát Istenem, éppen a szomszéd medencéje tűnt megfelelő helynek és kihívásnak, hogy az éretlen almákat belecélozzák. Na igen, a tuja akkor még nem nőtt 2 méteresre... és halkan jegyzem meg, hogy népes gyereksereg volt meg rengeteg alma. :o)


Kellett volna before-after képeket készíteni, hogy érezhető legyen a különbség, mindenesetre én hallottam a rózsabokor megkönnyebbült sóhaját, amikor abból a fene iszalagból kiszabadítottam, s nem gondolnám, hogy a többi növény kevésbé érzékeny lelkületű lenne.


És persze, megint elhatároztuk, hogy márpedig idén lemegyünk, legalább egy hosszú hétvégére, aztán mi lesz belőle? Van ugyan fürdőszoba, konyha, TV (és még Balaton is), de azért van hiányossága is a háznak, s mondanám, hogy lehet menni nyaralni, de talán nem mindenki örülne a régi bútoroknak, meg a hegytetőn lévő háznak. Ja igen, és takarítani sem ártana. :o(