De lehet, hogy már nem is.
Reggel Zé kinyitotta az ajtót és egy hófal magasodott előttünk, na jó, térdig érő hófal, az viszont nem az én alacsonyfekvésű térdemig ért, hanem az övéig. Szellőztetéskor az ablakon kihajolva vételezhettem volna havat, eszembe is jutott Orsi barátnőm, aki tegnap este lelkemre kötötte, hogy mossam meg orcámat a márciusi hóban, mert még szebb lehetek tőle.*
Nagy pánik itthon nem tört ki, még akkor sem, mikor a FB-on olvastam, hoyg el vagyunk zárva, bár az tény, hogy a beígért hétfő reggelig mégsem szeretném, holnapra színházjegyünk van.
Viszont nem csalódtam a melegben, laptop előtt ücsörgő emberekben, ennyit tudok hozzátenni. Idézőjelben.
* elsőre nem ezt mondta ám,hanem azt, hoyg szép lehetek tőle, de aztán korrigált
:)!
VálaszTörlésÉn nem az otthon szájkaratézókban csalódtam, akik osztották az észt, hogy ki hol van meg mit csinál. Hanem az "első" emberekben és ezt mind személyesen, telefonban...
VálaszTörlésMi tegnap reggel Győrbe indultunk volna, de itthon maradtunk. Aztán késő délután azon tanakodtunk, hogy mégis csak indulni kéne, de nem volt hova tenni a gyerekeket. Viszont szerencsére megtették sokan :)
:D
VálaszTörlés