Nem szeretném nem különlegesnek venni, hogy a férjem keretbe foglalja a napjaimat, reggel mindig ágyba hozza az első kávét, késő éjjel pedig, amikor azt kérem, rakjon be nekem valami zenét, akkor mindig eltalálja a hangulatomnak megfelelőt, úgy is, hogy én nem tudom besorolni a hangulatom, így az elmúlt estéken volt nálunk Susanne Vega, Talking Heads és Vivaldi is.
Nem szeretném nem különlegesnek venni, hogy a férjem különleges.
Nem szeretném nem különlegesnek venni, hogy a férjem különleges.
:)
VálaszTörlésAz enyém is, de ez olyan "moncsis" lesz, bocsánat.
Reggel: "Pörögjél föl , Moncsi!
Este: "B...szuk be a hédert, Moncsi!
Ez is egyfajta keret, ugye? Nálunk az ember is rám ütött, úgy látszik. :))
Ez olyan szép, romantikus, leányálom...a Szüleim házassága is ilyen, csodálatos. Sok boldogságot, sok szép évet Nektek együtt!!!
VálaszTörlésA kis szentimentális lelkületemnek ez most jól esett!:)))
VálaszTörlésannyira jó téged/benneteket olvasni :)
VálaszTörlésvalóban különleges a férjed:o)
VálaszTörlésMég csak nem is romantikusnak gondolom, hanem szeretetteljesnek, azt hiszem, vagy valami ilyesminek.
VálaszTörlésMoncsi: mindenkinek az a keret, amit annak lát, a fő, hogy annak érezze és jól essen neki!:o)
Igazán szerencsés asszony vagy, Rita. Minden nő egy ilyen férjre vágyik, és Neked megadatott. Legyetek még nagyon sokáig ilyen boldogok!
VálaszTörlésÉn szerencsésnek is gondolom magam, vagy inkább áldottnak, de majd egyszer írok egy olyan bejegyzést is, hogy milyen szórakozott, mert az azért tud nehéz lenni. :o)
VálaszTörlésJó Neked! Nálunk egy kicsit fordítva van. Reggel megvárja míg le fő a kávé és este míg megmelegszik az ágy!
VálaszTörlésNa, azért az sem rossz...!
VálaszTörlés