2010. szeptember 27., hétfő

Tulajdonképpen

Ha pedig még egyszer megadatna (megadatik) nékem, hogy szakdolgozatot írjak, akkor nem olyan elméleti témát találnék ki, mint a parallelizmus a héber költészetben, ami (nekem) nagyon jó és nagyon szép és igazán izgalmas, viszont csak egy szűk kört érdeklő téma, hanem írnék inkább a kommunikáció modern formáiról, úgyis mint blogok, fórumok, chat-elések, közösségi oldalak, mert az még jobb, még szebb, még izgalmasabb és mindenkit érdekel.

Azt hiszem, hiányzik a tanulás, a felfedezésre váró terület, az ismeretlen, az elmélyedés, a szellemi kihívás, utóbbi nagyon, óh, jaj.

10 megjegyzés:

  1. El kell menni MA-képzésre. Ha ennyire jól érezted magad a suliban, és jól is ment, akkor mi mást lehetne tenni? :)

    VálaszTörlés
  2. Néha nekem is vannak ilyen "beidulásaim", amikor pl. szívesen írnék az ünneprendek változásáról a 21. században a családok földrajzi elszármazásának tekintetében vagy ilyesmi, mert vannak, amiket érdekes lenne kutatni, de utána belegondolok, hogy újra összefutok/futhatok azon "szeretett" tanáraimmal, akik szerint sosem leszek jó pedagógus, nem értek a gyerekekhez, és egyébként is, ő itt van 40 éve, majd ő megmondja (sosem felejtem el, ének szakosként egy másik szakon zenekritikából elégségest kaptam, mert ütközött egy másik órámmal, és az első óra után, amikor azt kezdték el magyarázni a leendő újságíróknak, hogy mi a C-dúr- "alap hangnem", G-dúr "fényes hangnem" trombiták"használata: ünnepélyesség, - már nem is tartottam annyira fontosnak bejárni, inkább a másik órán okultam).
    szóval inkább képzem magam otthon, így az agyam sem szottyad be :)
    mondjuk nekem az élet is dobja a feladatokat rendesen (mindig megtalál valami olyan meló,amihez teljesen újat kell tanulnom)

    VálaszTörlés
  3. Irigylem az ilyen emberkéket akikben van erő és elszántság, hogy jobban elmélyüljenek a dolgokban. Én sajnos elsüllyednék rögtön.

    VálaszTörlés
  4. Nekem jó sorsom csak normális tanárokkal hozott össze, legalábbis akik tényleg fontosak voltak, azok szerettek és szerettem őket, így könnyebb, mert a jó emlék, a bátorítás, az ösztönzés sokáig tart lélekben.

    És igen, nekikezdenék csak úgy is, csak én olyan határidős ember vagyok, kell egy időpont előttem, hogy addigra megtanulom, elolvasom, megírom, leadom, mert ha nem, akkor halogatom a végső formába öntést, s az nem jó. Elvisz az élet másfelé.

    Ez a lényege az informális és a non-formális tanulásnak, egyrészről mindig tanulunk, igenis, mindig, másrészről nemcsak iskolai keretek között lehet, de én azt is szeretem, nagyon!

    Fizikailag fárasztó egy-egy nap, de szellemileg nem, ezt érzem, Csipkebogyó! De lehet, hogy megint csak önigazolásként kellene, hogy mégis csak érek valamit. :o(

    VálaszTörlés
  5. A tanszék legszigorúbb tanáránál, akinél vér folyt mások szerint, jelesre csináltam meg a tantárgyakat, jókat beszélgettünk a vizsgák után.
    A nagy "riválisa",illetve aki annak tekintette magát, rendszeresen meghúzott amikor csak hozzá kerültem.
    Azt mondták, hogy államvizsgán ha A-nal voltam hallgató B-hez kerülök, és aki B-nél volt, A-hoz kerül bizottságilag.
    20 hallgatóból B bizottságában 2 tudott lediplomázni. Neki sem futottam, azt mondtam, nincs az a pénz, hogy idegbeteg legyek, és évek alatt sikerüljön megküzdenem a "várúrnővel". A gyerekemnek olyan anyára van szüksége, aki nincs mások által lestrapálva nagyon (elég ha ő nyúz :) ).
    De a tanulás, mint olyan, folyamatosan jelen van az életemben, az agyam jelzi, ha éppen szottyadna össze, olyankor gyorsan keresek valami agymunkát :)

    VálaszTörlés
  6. Ja és még csak annyit a magyar felsőoktatásban oktatókról, hogy van pár könyvtár szakos volt hallgató ismerősöm, akiknek én csináltam a scanneléseket ami házi dolgozat volt kvázi, egy teljes könyvet fejezetekre osztott a delikvens oktató, és be kellett scannelni (a kutatási területéhez szükséges volt a könyvek digitalizált változatára), majd a szöveget felismertetni. Egymást követő 3 évben 3 különböző hallgató nevében kaptam 4-est, 5-öst, 3/4-et.
    Ugyan arra a munkára. Amiért akkor már fizetést kaptam.
    Én ilyenektől nem akarok "tanulni" de hallgatni sem semmit :)))

    VálaszTörlés