Áprily Lajos: A finálé
Öreg leszek, vénebb a téli napnál,
kedvem sötét lesz és hajam fehér,
s mint csitult patak a torkolatnál,
lankadt szívemben meglassul a vér.
Ha harmat-hűssel ér az este, fázom,
nem melegít az elzúgott tusa,
s ha támadok, az ugrást elhibázom,
mint Akela, a dzsungel farkasa.
Csak csöndre várok és komor követre,
s barlang-homályba visszaroskadok,
míg zeng az erdő, s forró ütközetre,
rohannak, boldog, ifjú farkasok.
Öreg leszek, vénebb a téli napnál,
kedvem sötét lesz és hajam fehér,
s mint csitult patak a torkolatnál,
lankadt szívemben meglassul a vér.
Ha harmat-hűssel ér az este, fázom,
nem melegít az elzúgott tusa,
s ha támadok, az ugrást elhibázom,
mint Akela, a dzsungel farkasa.
Csak csöndre várok és komor követre,
s barlang-homályba visszaroskadok,
míg zeng az erdő, s forró ütközetre,
rohannak, boldog, ifjú farkasok.
Hát ez gyönyörű! Sajnos lassan minden sorát átérzem!
VálaszTörlésNekem is nagyon tetszik! Néha várom már azt az öregséget, ahol az emberben már minden a helyére kerül - talán.
VálaszTörlésHiába tudom, hogy ez lesz, mégis elszomorít. :o((
VálaszTörlésA kutyám éppen ezt élte meg, erre gondolok.
VálaszTörlésIlyenkor anyám jut eszembe, aki még "csak" 5x éves, és amikor egy beszélgetés alkalmával tök normális hangnemben felvetődött, az öregedés, a klimax, akkor kvázi leüvöltötte a fejemet miszerint:
VálaszTörlésNEMKLIMAXOLOKÉRTEEEED???
na, ez mindent elmondott. olyan nagy szerencse, hogy messze élek tőle...
Inkább választanálak Téged édesanyámnak :)
Szeretem, ha valaki elfogadja az élet szakaszait és azzal megbarátkozva, de a lehetőségeit maximálisan kiaknázva él.
Tudod, Hanga, én most szomorú vagyok, de tudtál csempészni egy kis melegséget a reggelembe és ezt nagyon köszönöm neked.
VálaszTörlés