Vegytiszta és műkosz

Mert olyan, hogy vegytiszta, problémamentes, hófehér, mosolygós élet nincs. S mivel gyakran éri a vád a (kreatív) blogokat, hogy azokat csak tökéletes családok tökéletes nőtagjai írják, ahol nincs mosatlan edény, szemtelen gyerek, vasalatlan ruha, s ahol mindenki sikeres, s amely blogokban nem jelenik meg mérges férj, megvadult kutya, elvadult kert, ahol mindenki, amellett, hogy kreatív, még remek szakács és kertész is, s ahol az alkotások láttán csak az elragadtatás hangján lehet szólni, ami által viszont nincs kritika (s így fejlődés sem, jegyzem meg halkan) - szóval a sort megszakítandó, most bejelentem, hogy a Középsőnket nem vették fel az egyetemre (5 pont), nem volt elég a 94 %-os magyar érettségi, még akkor sem, ha ez a gyerek a világirodalom összesén már 4 évvel ezelőtt is túl volt (némi túlzással).
És azt is elmondom, hogy bár nemzeti gyásznapot nem tartottunk, a gyerek is él, (hagy ne mondjam, rajzol, meg Vidámparkba megy éjszaka, szóval, úgy látom, megmarad), a felvi.hu is működik, az egyetemet sem szándékozom robbantással fenyegetni, s szemeinket már a következő lépésre vetjük - mégis szomorú voltam, igen, bizony, szomorú. De csak akkor, már nem.
S ez a mondat remekül illik a kretív blogokról kialakult, fentebb vázolt képhez.