2012. november 17., szombat

így dolgozik ő

Komposztgyűjtő vödrök szellőzésének házilagos kivitelezését nagy mennyiségben, gyorsan, jutányos áron kínáljuk. A vödör szélcsipkéjének kialakítása bónusz.

Zsömi dolgozik.

Update: Zé kérésére beírom, hoyg kérés esetén egyedi igényeket is tudunk teljesíteni.

a pap, meg a papné esete

A tegnapi nap magán viselte a családi vonásainkat, az egyik gyerekkel találkoztunk egy cukiban, ahol rávettük, hogy nézzen az édesapjával James Bond-ot, de elcsábították a Danifiút is*,  s bár a Középsőt is hívták, neki máshová kellett mennie, ahoyg nekem is, de ez a két máshová nem ugyanaz volt. Ennek ellenére, amikor felszálltam a 206-ra, az utolsó pillanatban még felugrott  a buszra valaki, akiben felismertem a gyerekünk, ezt a tényt pedig úgy konstatáltuk, hoyg hát hja, van, aki Brad Pitt-tel fut össze a buszon, de van, akinek a saját anyja jut.
 

* na, itt most nem az a lényeg, hoyg a mai fiatalok nem néznek JB-ot, hanem pont fordítva, Danifiú elkezdte a legelejéről nézni őket és mivel még csak Sean Connery-nél tart, nem akarta magát befolyásolni a későbbi karakterektől, de mi meggyőztük

2012. november 16., péntek

színes világ

Tegnap az egyik nagy áruházban két nő beszélgetett előttem és az egyik azt mondta a másiknak (szó szerint) : az a kurva főzés, hogy miért ver minket a Jóisten ezzel.... A másik pedig bólogatott.
Képzeljétek.

2012. november 15., csütörtök

liebling

Lassan egy éve van a kis bridge gépem, lelkesedésem nem csillapodik. Lassan egy éve fényképezek leveleket.
Thanks God.

a Hónap Kedvence Fotó


 Tihanyban ilyenek a levelek, sorry


Fennakadt(am)

2012. november 14., szerda

a természet mindig az egyensúlyra törekszik

Egyes helységekben eltűntek a P &P*-k, nem mindben, de rajta vagyok, hogy így legyen, ami azt jelenti, hoyg tovább buzdítom Zé-t, bár ma már egyedül is észrevette, de nemcsak, hoyg (mert észre éppen én is), hanem tett is ellene. Ezenkívül remekül mosogat, süt palacsintát, indít el mosást és tereget is, porszívózik, intézi a postát, bevásárol, ébreszt és ágyba hozza a kávémat, kapok finom vacsorát, a teámat a kedvenc pirosban készíti, megmasszírozza a lábam, a hátam, megnevettet, csodásan fest akvarellt, farag szobrot és még sorolhatnám.
Cserébe mindent elfelejt. De komolyan.

* porcicák és pókhálók

boldog békeidők

Emlékszik még valaki a szmájlik nélküli világra?
Miért használom, ha nem szeretem?

nahát

Izgalmas háttérmunka is folyik, de most csak azt mutatom, ami publikus. Táska. Nahát.







2012. november 13., kedd

vessetek meg

Az azért erősen foglalkoztat, mert erre van időm, persze, hogy van ugye Szabó Gyuri bácsi,  a bükkszentkereszti füvesember, aki minden bajra tud gyógyírt és bár nem kétlem, hogy felfázásra, köhögésre, epebajokra, vérnyomásra és társaira  tényleg remek megoldást tud mondani (valóban elhiszem), három dolog van, amelynek kapcsán ...kételyek merülnek fel bennem:

1. Erdélyben nagyon egyszerű módja van a rák megelőzésének: szilvalekvár.
2. a Parkinson kórra a palástfű és a pásztortáska teáját ajánlja
3. agydaganatra (ellen? ebben bizonytalan vagyok) a petróleum javallott, naponta 2-szer kell a nyaki ütőeret bemasszírozni vele

Na.

futtatás

November-december tájékán borzalmas unalmassá válik a blogom, legfeljebb arról tudnék írni, hoyg mennyire nehéz a beszerzés, hogy a spanyolok lusták és lassúak,a  törökök meg éppen nem, hogy mi van, ha befuccsol az egyik forrás, hogy mennyire nehéz időnként fémkütyüt venni, meg ilyeneket. De azért majd lesznek meglepetések is, kettő biztosan, csak ki kell böjtölni.
Persze, írhatnék még a házban eluralkodásra váró koszról és rendetlenségről, porcicák és pókhálók, ez címnek is jó lehetne, P &P, később majd felhasználom. Vagy arról, hogy mennyire nem jól osztom be az időt? Vagy hogy mennyire nem látom át a megrendeléseket? Kellene nekem valami táblázat, de igazi ám, rendes, olyan, ami hónapokra előre meg van szerkesztve, már csak be kelljen írnom az adatokat. Azt hiszem, ott bukik meg a dolog, hoyg egy-egy hónap végén újat kellene csinálni, szimplán átmásolni a rubrikák neveit és kész.
Esetleg írhatnék másról is.

2012. november 12., hétfő

zöngeség

Na, azt még mondom a tegnapi nappal kapcsolatban, hogy megegyeztünk, hogy átnyergelünk a palacsintasütésre, én vállalok lekvárfőzést, meg ilyesmiket, mert hogy designvásár ide vagy oda, itt is veszettül fogy a sonkás kenyér, a fagyi és a bonbon, arra mérget lehet venni. Ja, meg a leves is.
Nincs ezzel nagy baj, csak elgondolkodtató, nem lenne-e kényelmesebb módja is a pénzszerzésnek (alapanyagokról nem is szólva), mondom ezt úgy, hoyg nem volt rossz a wamp, tehát nem a szőlő a savanyú. :)

best minute

A tegnapi nap legfőbb eseményeként szeretném kiemelni azt a pár másodperces, hanghatással kísért látványesést, amikor is a magammal vitt műanyag szék,  jobb lábammal azon térdelve, bal lábammal a földön állva* összetört, én egyenesen  lezuhantam térdre estem, s bár tudtam, hogy mindenki odanéz, blazírt pofával szedtem össze a szék darabjait, mint akinek nem fáj rohadtul a térde. Pedig.
Iziben dagadásnak indult. Éjszaka folytatódott. Mindkettő.**

(viccnek sem rossz, élcelődni lehet, de nem itt)


* nem állok két lábon a földön, ebből is látható
** tehát mindegy, hány lábbal állsz a  földön, úgyis mindkettőt összetöröd

2012. november 10., szombat

kicsit feszült

Negyed hat. Oké.
A következőket kell ma még csinálnom: megsütni pár tepsi kekszet a Középsőnek, megsütni egy spenótos pitét szintén neki, befesteni a hajam (basszus, de hogyan kell magadnak festeni?),  összecsomagolni mindent, manikűrözni, kedvesnek lenni (igen, ez wamp előtti este már feladat szinten mozog, vessetek meg), válaszolni legalább három levélre (szedd össze magad), ja és még megvarrni 5 kütyütartót.

Ezek meg itt laptop táskák.

két végéről égetni

Miközben én békésen varrtam a ferdepántot a megfelelő helyre, a Zsömikutya a lábamnál  játszott, aminek én nagyon örültem egészen addig, míg ki nem derült, hogy az asztalról lelógó több méter ferdepánt  másik vége látványosan  (hogy úgy mondjam) megrövidült.

2012. november 9., péntek

boldogzsömi Tihanyban

Zsömivel menni olyan, mintha az ember a gyerekével menne, az emberek megállnak, odajönnek, álmélkodnak, mit tegyünk, szép a kutyánk, na. Mindehhez végtelen kedves is, engedi idegeneknek, hoyg simogassák, azonnal képes játszani bárkivel, de igazából nem ezért kedves, hanem azért, mert pl. ha a lábunknál alszik, ráteszi a fejét Zé lábára és ha ő óvatosan kihúzza előbb-utóbb, akkor a legmélyebb álmából is felébred, hoyg menjen a fejével a láb után.
30 kiló szeretet.

wamp

Vasárnap tehát egy olyan wamp lesz, amelyen én is ott leszek. Senki ne hagyja magát befolyásolni a wamp vintage elnevezéssel, bár elgondolkodtató, hogy az életkorom alapján ez az én csoportom.


2012. november 8., csütörtök

gyorshír

Azzal, hogy vasárnap wamp, valószínűleg mindent elmondtam, sokat éjszakázom, de nem sajnáltatni szeretném magam, hanem azt akarom mondani, hoyg felfedeztem a spanyolviaszt. Ja, meg előtte azt is, hoyg nem bírom már nagyon az éjszakázást, éjfélkor meglehetősen fáradt vagyok., na de megvan az ellenszer és nem a koffein. 
Sorozatok.
Komolyan.
Úgy van, hogy a bal oldalamon, az asztalon van a laptop és megy benne egy sorozat, most éppen ez és éppen elég annyira figyelnem az eseményeket, hogy közben még tudok dolgozni és éppen elég annyira dolgoznom, hoyg közben még figyelni is tudok.
A film jó, sajnos, nem annyira jó, mint egyébként amennyire jó lehetne,  én bírom a nyomozós filmeket, de itt speciel jobban érdekel a magánszál, a személyes rész, hogy azok hogy alakulnak és éppen ezzel kapcsolatban van egy gyengeség, ugyanis a főszereplő személye annyira statikus, hoyg már-már unalmas. 4 nap alatt 17 részt nyomtam le*, de Julianna Margulies nemhogy nem nevetett egyszer sem, de el sem mosolyodott, bár ma elhúzta a száját, nem tudom, ez nevetésnek számít?  De mondom,éjszakai munkára tö-ké-le-tes.
Különben pedig jöhet a többi is szép lassan, nyakamon a december, rengeteg éjszaka vár rám.

* lehetetlen!

csak beugrottam

Azért van itt szelíd (motoros) is, s bár mondanám, hogy ez meg az uniszex vörzsön, esetleg metroszexuális férfiaknak tökéletes, azért az a bélés erősen megkérdőjelezi ezt. Gondolom én. Csak én nem ismerek egyet sem az utóbbiakból. Tiszta macsókkal vagyok körbevéve, na. :)


 

vadak

Tehát: amikor George Sand (az egyszerűség kedvéért nevezzük így) 1840 körül az emancipáció jegyében nadrágot húzott, nem gondolta, hogy ez sokkal inkább megmarad az emberek emlékezetében, semmint a regényei. A szüfrazsettek jó 50 évvel utána jelentek meg a porondon, s bár ma már nevetgélünk törekvéseiken (megjelenésükön), azért a bajusz... még mindig kiváltság kérdése.
Esetleg mégsem. :DD



 

ez meg állítólag egy pajzán fotó, közben pedig nem is annak készült

2012. november 7., szerda

betty blue bag

Ez nem lemaradt, hanem későn érkezett.

2012. november 6., kedd

nemcsak pattanást viszek ám

hanem ezeket a táskákat IS