Reggeli / Breakfast

Az ilyen finom reggeliért a Középsőt és ZM-et illeti a dicséret, én... én csak a közönséges vasalásért, takarításért, főzésért, miegymásért vállalom a felelősséget. Aláírás: kisegér. :o)

For this fine breakfast we can be thankful for our Middle and my husband... I take responsibility for the ironing, everday-cooking, tyding up and other everday activities. Signature: mouseling. :o)

Rendes blogger / Normal blogger

Egy rendes blogger nem mutat félmunkát. Nem célozgat, nem beszél sejtelmesen. Még csak nem is utal valami elkövetkezendőre. Mindig konkrét, mindig egész mondatokban szól. Fényképei jól szerkesztettek, világosak, nem homályosak, egész alakosak, részletgazdagok, érdemes csemegézni rajtuk. Munkái befejezettek, az elkészült darab elölről, oldalról, hátulról, belülről, de esetenként még átlósan is látható.

Na most, ez a darab félmunka, kizárólag egy irányból fotóztam le, a fénykép nem jól szerkesztett, nem adja vissza a színt, nem részletgazdag. Viszont nem is vagyok rendes blogger, mondta valaki?
(Korábban már varrtam egy hasonlót, a mostani olyan is, meg nem is.)

A normal blogger never does things by halves. She doesn't hint at anything, her speaking doesn't have a double meaning. She is always concrete. Her photos are well-designed, clear, detailed, it's worth to admire them. Her products are finished.
But. This bag isn't finished, the photo isn't detailed, clear. It doesn't worth to admire it.
But did anybody say I was a normal blogger?

Nyelvek

Úgy vagyok, hogy németül már elfelejtettem, angolul pedig még nem tudok.
Persze, van papírom mindkét nyelvről, írásbeli, szóbeli, ahogy az kell, de tudom, hogy nem megy, nem úgy megy, ahogy azt én szeretném.
Németül egy német nyelvű gimnáziumban tanultam, akkor valóban benne voltam a nyelvben, majdhogynem nyakig, a sors fintora, hogy teljesen máshol és máskor érettségiztem, így aztán a nyelv szép lassan kikopott. Évekkel később rászántam magam, s amiről azt hittem, hogy a semmibe veszett, kiderült, hogy csak meglapult az egyik fiók mélyén, fél év alatt visszatornáztam magam egy számomra kielégítő és elfogadható szintre. A nyelvvizsga után kezdett ténylegesen fejlődni, sokat olvastam sokat beszéltem, még tanítottam is, eredmények jöttek.

Aztán egy teljesen más élethelyzet következett, amikor is a németet nem használtam, ellenben elkezdtem angolt tanulni. A nulláról. Intenzívre vettem, s fél év múlva sikeres nyelvvizsgával gazdagodtam, de éreztem, hogy ez még nem az a szint, ami elégedettségre adhatna okot. A fejlődést az biztosíthatta, hogy sokat utaztam külföldre (business trip), kénytelen kelletlen ragadt rám szakmai szókincs mindkét, általam képviselt témakörben, ennél jobb már csak a személyes kontaktus volt, bár sokat fejlődtem a légitársaságok által is, mert ahányszor csomagomat vagy éppen engem hagytak el... új terület a nyelvek labirintusában, ahol az asszertivitásom is fejlődhetett volna, ahogy éppen nem.

Közben a német nyelv felejtődött, szunnyadó tudás, jó lenne felébreszteni, de nem ártana az angolt sem, tekintve, hogy az elmúlt, meglehetősen zaklatott egy év alatt sikerült itt is a delete gombra tenyerelnem.

Frissítésre vágyom, mert vallom, hogy egy nyelv birtoklása által nem pusztán a nyelvet értjük, hanem a mögöttes kultúrát is, s hogy ez mekkora kincs, magyarázni ne kelljen. Így aztán mindennemű ötletre, javaslatra, tapasztalatra nyitott vagyok!

Merthogy németül már nem, angolul még nem tudok.
(S ezzel a mai nap problematikáját sikeresen felvázoltam, azt hiszem, így, reggel 7-kor.)

Az én apósom / My father-in-law

Olyan rég kaptam igazi csomagot, ha igen, akkor is tőle, a dobozban minden rés kitöltve finomsággal, de nem hiányzik a levél sem, a sütemény sem, barna csomagolópapírba bekötve, spárgával átkötve, mi ez, ha nem a szeretet. Ideírom a küldő nevét, mert kell, hogy legyenek ilyen apósok, igaziak, mint az enyém, nem a csomag miatt, dehogy, ez csak apropó. Lovász László (alias nagyapa), Csongrád.
Nektek is ilyen?

I haven't got such a packet for a long time, he sent us some delicacies because we couldn't visit him during the Easter, he wrote letter as well and packed the parcel in brown paper, bunded it with string, I think it's the love. I must write down his name, he is my father-in-law, a real father-in-low, I like him so much and it's not because of the parcel. László Lovász, Csongrád, Hungary.
Do you have a father-in-law in proper sense of the word??

Félúton a Laminária / Laminaria - halfway

Fotósok között parasztvakításnak nevezik azokat a nagyobb cégek által nem kevés befektetéssel kitalált újításokat, amelyek nélkül ugyanolyan remekül lehet fényképezni, viszont általuk nagyobb tekintélyre tehetünk szert a laikusok között, nos, valahogy így voltam én is a kötéshez mostanában ajánlott kütyükkel, minek, ugyan már, jaj, hagyjanak. Eddig.
Elég volt egy (fél) Laminária, hogy a korábban feleslegesnek ítélt kötős vackok átértékelődve nélkülözhetetlenné avanzsálódjanak, úgymint kötésjelölő, legalább 100 cm-es körkötőtű, esetleg hosszabbítható damil, sorjelölő, kötőtű-záró.

Kötésjelölőbe a Laminária első sorainál beruháztam, azonban a tűzáró fontosságát akkor még nem sejtettem, ma már nagyon is, hajaj, alább ennek házi változatát láthatjuk, mely a kényszer mellett a környezettudatosság, többször felhasználhatóság jegyeit is mutatja. Innovációs képességemet a félúton lévő kendő 253 szeme hívta elő. :o)

There are a lot of craps using for knitting - I thought earlier but nowadays I had to change my opinion and to do it was enough to begin to knit a Laminaria shawl. Today I am sure the knitters must have these craps because it's difficult to handle so many stiches (now I have 253 stiches, my God and I am halfway!)...
One of them I have already had (first picture) but I haven't had the stuff using it for the end of the knitting needles so I was innovative and environment-friendly. The result? You can see it on the second image. Yes, it's a cork.

Tulipánok / Tulips

Tavaly sok tulipános táskát varrtam, idénre nem terveztem, de kérésre mégis, egyszerre hármat is. Egy családhoz tartoznak, testvérek ők, van köztük alacsony és széles, van magas, karcsú, van a kettő ötvözete, s akkor a jellemvonásokról még nem is beszéltem. Hogy az egyik magabiztos és határozott, a másik szelíd, de jó humorú, a harmadik pedig nagyhangú, de aranyszívű.

Ahogy az a családokban lenni szokott.

Last year I sewed a lot of bags with tulips in different sizes. This year I wanted to change my "collection" but one of my regular costumers asked me to sew three ones again. These bags are siblings belonging to a family, one of them is tall and slim, the other one is short and wide and the third one is a mixture. And what about their feature? Confident and strong-minded is the first, the other one is sweet-tempered and has sense of humor, and the third one? It's loud-mouthed but warmhearted. Like in a family.

A sok fotóval a türelmes olvasóimat örvendeztetem meg, s egyben demonstrálom, hogy a fényképezőgép megfelelő gombjainak nyomkodása által időnként vak tyúk is. Időnként.

Today my blog is so languid... terrible. With these images I am trying to give pleasure to my patient readers and besides I want to show what kind of photos we can take if we are patient enough to discover the buttons'meaning on our camera. :o)

Ménkű / Shit!

Megnézem én azt a türelmes olvasót, aki képes másfél-két percet is várni az oldalam betöltéséig, hogy aztán elolvashassa fenomális szavaimat, majd megtekintse a még ennél is remekebb fotóimat.

Ménkű. :o(

What happened I don't know but my readers need to wait 1,5-2 minutes to read my phantastic words and to admire my photos (so much the worth), hurrah. :o(

Idejében / In time

Ahogyan a téli tüzelőről sem novemberben kezdünk el gondolkodni, úgy a saját magunk kényelméről, melegéről sem. Mármint az, aki előrelátó. Mint Judit.
Ez a hasonlóságok és párhuzamok napja, érzem én.

It seems too late if we begin to take care of the fuel in November and likewise we can be farseeing regarding our neck and head anf ears. Like Judy who ordered a hat-scarf sett for the next winter.
Besides I think today is the day of the analogies.

Analógia / Analogy

Az ember, akinek egyedi a fogazata, az ujjlenyomata, az arcberendezése, legújabban kiderült, hogy a füle is, nos, az ember hasonló az avokádómaghoz, mert amint fenti képből is kitetszik, közöttük sincs két egyforma. Vagy fordítva: az avokádómag hasonló az emberhez.

Egészen bizonyos, hogy a békességben eltelt napok okozhatják részleteket is megfigyelő éleslátásomat, logikai képességemet. :o)

The man (who has distinctive teeth, fingerprint and ears too) is similar to the avocado-core because you can see they are unique as well. I think the last pieceful days increase my demand on the details and my logic ability. :o)

Tojásfejű család / Milk-loaf with egg-head

Remélem, az elmúlt tizenév alatti húsvéthétfői elmenekülésünket megszokták az össznépi locsolásban résztvevő felek, s az autónk ház melletti parkolásából jelenlétünkre nem következtetnek tévesen, ezt elkerülendő a délelőtt folyamán lehúzott rolók és világításmentes környezetben tengünk.

Ellenben mutatom a tojásfejű kalácsunkat, az, hogy bár személyre szabottan (és handmade) kaptuk a Középsőtől, ne keltse senkiben azt a képzetet, hogy ilyen szétfolyt család vagyunk, mindenesetre ZM példánya igazán figyelemreméltó. Az esztétikai élmény mellett dupla pontot kapott az íz-foszlósság-ötlet triumvirátusa.

Our middle child wanted to surprise us so she prepared milk-loaf for every member of our family. The milk-loafs have head made of eggs they are lovely despite of the sizes... :o)))
The flavour, the idea must have a gold-medal, really.

Vasárnapi vers

Pilinszky János: Harmadnapon

És fölzúgnak a hamuszín egek,
hajnalfele a ravensbrücki fák.
És megérzik a fényt a gyökerek
És szél támad. És fölzeng a világ.

Mert megölhették hitvány zsoldosok,
és megszűnhetett dobogni szíve -
Harmadnapra legyőzte a halált.
Et resurrexit tertia die.

Sajátos átirat / My transcription

Julcsi kérésére, meg némi belső ösztönzésre mutatom az elkészült manókat és a (szerintem) nyuszit. Gyerekeim szerint inkább cica, de mint tudjuk, a gyerekek fantáziája végtelen, azt látnak bele, amit akarnak.

Julcsi asked me to show my creatures, two of them are elves and third one is a bunny - despite of my children they call it... cat. But everbody knows the children possess endless phantasy... :o)

A nyuszi ezen kép mintájára készült, kissé sajátos formát öltvén. :o)
I don't know where I have found this picture but I wanted to prepare my bunny after it. Hm. :o)

Hogy megijednének tőlük a gyerekek? Csak nem...

You should calm me the children (not my children) won't be frightened of them, no...

Együtt / Together

Volt már Audrey és a táskám álomként, ez pedig Ildikó és a táskám valóságként. Nekem tetszik, de talán még irigy is vagyok, vagy mi a szösz.

I have already written about Audrey H. and my bag but it was a dream only. This photo is the reality, Ildikó knitted a pullover and she searched a bag which fits it. She have choosed my bag what a happiness! I'm a bit jealous, my God... :o)

Ünnepeink sorsa

Először volt maga az esemény.
Jött ennek igazi ünneplése.
Majd ajándékvásárlássá fajult.
Később obligát rokonlátogatást, evés-ivást jelentett.
Jelenleg munkaszünetként, pihenőként tartjuk számon, esetleg az utóbbi három vegyes házasságaként.

Politikai tartalmú ünnepeink esetében a harmadik és negyedik pontot kicserélhetjük aktuálpolitikai felhanggal körített gyűléssel.

De hol marad az Ünnep, kérdem én.

Ő meg én / He and me

Ő elfelejti, mit kell vásárolnia. Ha felírom, akkor elhagyja a cetlit. Ha nem hagyja el, akkor olvasatlanul hozza vissza. Ha elolvassa, akkor megváltoztatja. Telefonos segítséget kér - ha magával vitte a telefont. Elindul pénz nélkül. Hazajön kosár nélkül.
Ő kell nekem.

Én rosszul tájékozódom. Könnyen kétségbe esem. Aggodalmaskodom. Telefonos segítséget kérek, mert mindig magammal viszem a telefonom.
Én kellek neki.

My husband always forgets what he should buy. If I write a slip of paper he will lose it. If he doesn't lose it he forgets about it. If he reads the paper he will change the things. He will call me - if he doesn't leave the telephone at home. He goes to shopping without money. He comes home without the basket.
I want him.

I can't orientate. It's easy for me to be desperate. I am always anxious about everthing. I alway call him because I never leave my telephone at home.
He wants me.

Ez nem egy szerény bejegyzés / It's not a shy text

Nagyon el tudom képzelni Audrey-t és a táskámat, ahogy együtt andalognak, nagyon.
I can imagine Audrey and my bag together walking in the city....

Mondtam, hogy nem szerény a bejegyzés, mondtam én...
I have mentioned that this text isn't too bashful, I have mentioned...

Több részlet itt.
More details here.

Mackóék / Teddy-bears

Mackóékat, bármily hihetetlen is, én varrtam egy karcagi tábor során, három volt belőlük, egy-egy a csemetéknek, ahogy az kell, a harmadik keresést igényel, míg ezek egyszercsak felbukkantak, s bár bundájuk a közben eltelt legalább 10 év alatt megviselődött, derűjükről ez el nem mondható, szerencsére.

These teddybears were sewing (by me) during a sewing-camp about 10 years ago, unbelievable. I found them some days ago, I was so happy, they are sitting on my writing-desk. :o) Their coats show the ravages of time but the brightness on their faces is the same. :o)

Levendula és búza / Lavender and wheat

Itt ez a rengeteg, de legalábbis meglehetős mennyiségű, kézzel hímzett levendulazsák, kábulatba ejtő az illatuk, annyi van belőlük, hogy játszani is lehet velük, íme, néhány példa. Ezen túlmenően fogalmam sincs, mit kezdjek velük, nem beszélve a szintén nagy halom búzatasakról, mely kitűnő melegítésre/hűtésre, ellenben nincsenek rajtuk betűk, így még játékra is alkalmatlanok.
Valamelyiket, ajándékba, esetleg?

I have a lot of pouches full of lavender, in the summer I had embroiderd them and now I have had a lot of them yet. There are letters at the top of them so I can play with them e.g. I can use them as Scrabble. :o) Besides I have other bags full of wheat advisable for heating/icing but there aren't any letters at their top so they are unsuitable for Scrabble. Do you want to have either of them? :o)

Blogspot

Mutatnék én valamit, de nem rak fel képeket a blogspot, nyugtassatok meg, hogy nemcsak nálam vacakol, légyszi, légyszi.

Reggel, kötés, könyv, minden

Úgy gondoltam mindig, nem lehet egyszerre két/több könyvet olvasni, milyen dolog is az, izgat Baltasar és Blimunda sorsa, meg a kolostoré, de akkor most nem őket lapozom fel, hanem egy teljesen más sorsot választok mára, hogy van ez, lehetetlen.
Így voltam én a kötéssel is, nem lehet egyszerre két/több dolgot is kötni, akarni mindkettőt egyszerre, párhuzamosan haladni az nem rendes dolog, de most már korrigálnom kell magam, lehet. Reggel a kávé mellett kell egy pár sor Lamináriát kötni, csak hogy induljon a nap, este a rendelt sapkát-sálat, nincs ebben eltervezettség, így hozta a rend, lehet elmélázni a sorok felett, ez is meditatív tevékenység, haladni sorról sorra, megszerettem a kötést, nagyon is.
Blimundáékat viszont nem cserélgetem senkivel, továbbra sem, van, ami nem változik.