A blogbejegyzési restanciám újabb elemét szándékozom kipipálni, így most felteszek néhány képet a festés eredményéről. Azt mondanom sem kell, hogy irgalmatlan mennyiségű képet készítettem, amelyek többsége meg sem érte a szelektálás közbeni döntésképtelenséget (el sem jutott addig), azonnal, nagyítás előtt láttam az életképtelenséget rajta. Ez azt is jelenti, hogy amelyeket közrebocsátok, az már a javát képezi, ilyetén módon való vizsgálat és ítélet alá essen, kérem.
Összesítés:
Részletezés:
Nem, nem rózsaszín. A látszat csal.
Ez sem. Vagy mégis....
Ez utóbbi a fényképezésre már csak egy csíkot tudott felmutatni, mert átlényegült. Hogy mivé, az maradjon holnapra. És nem azért, mintha titok lenne, meg azért sem, mert így minden nap meglepetéssel szolgálhatok, nem. Csupán azért, mert azt már ZM fotózta, s ennek megvan ugyan az az előnye, hogy lényegesen élvezhetőbb minőséget produkál, de mire a gépéből az enyémre kerül az anyag, az minimum 24 óra. :o(Na igen: aki esetleg adekvát válaszban bízván feltenne bizonyos "hogy", "hogyan" kérdőszavakkal kezdődő kérdéseket, annak most megmondom, hogy nincs remény. Nem tudom. Jött és lett.
As I have mentioned I possess some ideas I wanted to write about e.g. fabrics-dying. Although I have taken a lot of images of the fabrics most of them had to be thrown away because their quality. :o(
It's unbelievable how ungifted I am. But the result of the dying might compensate me.
The last one is one of my favourite fabrics. You can see I have just a small piece of it because it has already transformed into... something by the time of photography. I am writing about it tomorrow! I can imagine you are burning with curiousity but ... tomorrow!
