A legutóbbi tihanyi hétvégén kényszerből vett krimi valami csapnivalóan rossz, pszichokrimi, aha, egy nagy semmi. Nemcsak az zavart, hogy az író egyszerűen elfelejtette, hogy korábban mit írt, olyanokra gondolok, hogy pl. volt egy ilyen mondat: ekkor láttam utoljára Eden-t, majd három lappal később újra találkoznak, és nem az idősíkokkal történt játékról van szó. De olyan is volt, hoyg miközben a könyvben végighúzódik egy anya-fia kapcsolat, mégis, amikor anyuka újból kisbabát várt és eldöntötte, hoyg otthon szüli meg, az író ezt úgy tárta az olvasók elé, hogy mégis, kicsoda akadályozhatja meg, hogy első gyermekét otthon hozza világra. Én ezektől rosszul vagyok, bár eldönthetetlen, hoyg az író vagy a fordító volt tökhülye, mert azért a fordításban is voltak hajtépésre okot adó mondatok.
De ahogy említettem, nemcsak ez zavart, hanem nagyjából a könyvben minden, végig volt egy rossz sejtelmem, hogy itt soronként fizettek az írónak, mert a felesleges mondatok, bekezdések, oldalak tömege tette ki a könyv jelentős részét. Hogy minek olvastam végig? Gondoltam, csak lesz valami váratlan fordulat, meghökkentő esemény, csak krimi lesz belőle a végére. És nem.
Olyan is volt / van, hogy ugyebár munka közben én sorozatokat nézek / hallgatok, sokkal hatékonyabb vagyok, ez volt december felfedezése, mivel azonban nem vagyok túl járatos a témában, ezért tanácsot szoktam kérni. Így jött a Revenge is (Bosszú), hát komolyan, ez meg micsoda. Nagyon azért nem törekedtek a készítők a realitás ábrázolására, de nem azért mondom ezt, mert multimilliomosék a főszereplők, hanem, mert egyszerűen nincs egy épkézláb, józan* ember által elfogadható, lépésről lépésre felépített fejlődéstörténet, csak a bosszú és minden részben hulljanak a fejek, mindezt olyan ravaszul és intelligensen, hogy én azt sajnos a főszereplőből ki nem nézhetem. És mennyien imádják.
És hogy a rádió se maradjon ki, bár ezzel kellett volna kezdenem, mert viszi a pálmát. Egyszerűen nem értem, mert az, hoyg közszolgálat és pártatlanság, már rég nem működik, a göbbelsi pártpropaganda ömlik mindenhonnan** (tegnap pl. ujjongva közölték, hogy Esztergomban egy beruházás által 11 (= tizenegy) munkahelyet teremtettek, nem sok az egy kicsit?), de ezt már megszoktam, utálom, hányni is tudok tőle, de eljutottam oda, hoyg egyik fülemen be, másikon ki, és például már tudok röhögni is rajta, viszont az, hogy minden műsor egyre igénytelenebb, az számomra felfoghatatlan. Vagy ezek ketten párban járnak? Vagy szinonimák?
Olyan műsorvezetők vannak, akik egyetlen (leírt) mondatot sem tudnak felolvasni, tehát nemcsak, hogy irgalmatlan rosszul hangsúlyoznak (pl. kérdezik a sima kijelentő mondatot), de minden mondatban hibáznak. Félreolvasnak, nem tudják kiolvasni a szót, észre sem veszik, hogy mást mondanak, észre veszik, de továbbsiklanak, mondatalkotási hibák vannak, tajtékzom. Egyszerűen annyira irritál, hogy már rádiót sincs kedvem hallgatni. Tv-t már régóta kizárólag alkalomszerűen és a felmerülő igénynek megfelelően*** fogyasztunk, de ez nem dicsekvés az internet korában, félreértés ne essék.
Nekem a rádió volt az, ami sokáig tartotta a bástyáit több értelemben is, ennek vége, a rádiót is leírhatjuk, kultúraközvetítés? Hagyjuk már.
* ja, lehet, hoyg innen ered a baj, hogy ennek vélem magam
** nem baj, ha másnak gondoltatok, akkor is ezt gondolom
*** hihetetlen ritkán
Remélem jól emlékszem, krokuszdolgai blogban olvastam,hogy ő, aki írja, hangos könyvet hallgat kötés közben. Jónak találom!
VálaszTörlésa hangos könyv remek találmány, alkalmazom magam is, de néha kell a vizuális élmény is - nekem. már ha élménynek tekinthető némelyik sorozat ;)
TörlésKedves Zazálea,
VálaszTörlésnem ismerjük egymást, néha beleolvasok a blogodba. De a mostani írásod telitalálat nekem. A könyvet nem olvastam valószínűleg, amiről írsz, és a "fülszöveged" ;) után van egy olyan 99%-nyi esély rá, hogy nem is fogom.
Hozzáteszem, hogy én bűn rossz filmekkel teszem ezt, hogy türelmesen végignézem hátha a végén csak lesz valami eszmei mondanivalója, vagy egy fergeteges slussz poénja, ami felülírja a másfél órás szenvedést... de általában nem. Valószínűleg most már hamarabb lemondok a rosszul indító alkotásokról.
A tv műsorokról...detto...szinte semmit se nézek már...arról nem is beszélve, hogy milyen negatív egy téma a bosszú, és ennek szentelni egy életet?! ...
A rádióról...a legnagyobb csalódás nekem ez, szerettem hallgatni, jó kis műsorok voltak, most viszont olyan érzetem van, hogy a műsorvezetők annyira meg akarnak felelni az "elvárásoknak" továbbá annyira akarják mutatni, hogy mennyire járatosak a témában, amiről épp a vitaműsor szól, vagy egy riportban kérdezik a riportalanyt, hogy az már enyhén izomszagú és zavaró. A kérdésük terjengős, benne van már a válasz is, illetve több alternatívája is az adható válaszoknak, így a válaszoló maximum egy igennel tud válaszolni vagy ugyanazt elismétli ami a kérdésben már előre sugalmazódott... Itt persze gondolhatok arra is, hogy a műsor célja az, hogy mossák az agyunkat, és belevéssenek bizonyos "irányított tartalmakat." Vagy egyszerűbb a képlet, és ennyire alkalmatlan munkatársakat alkalmaz a rádió (is). Illetve az általad említett észrevételeket is tapasztalom, de néha emögött is azt érzem, hogy például a hírolvasó annyira feszült, és annyira szeretné jól végezni a feladatát, hogy épp e görcsös igyekezet gátolja ebben.
Zelinum, üdv a fedélzeten!
Törlésvalahol azt érzem, hogy az élet is ilyen, várjuk, hoyg majd csak izgalmasabb, majd csak érdekesebb, majd csak tréfásabb lesz és nem. de ezt csak rosszabb napjaimon szoktam gondolni, az igaz.
félelmetesen rossz filmek, könyvek, műsorok vesznek körül bennünket, s ezen nem azt értem, hogy esetenként nem értek egyet a tartalommal, az nem számít, nem érdekes, ez inkább izgalmas és elgondolkodtató lehetne, de egyszerűen minőségében ócska és nyálas és hiteltelen és rossz a többség. azt viszont nem értem. ugyanannyi pénzbe, időbe telne értékeset csinálni, nem kell mindig a legmagasabb szint, de könyörgöm, már egy vígjáték készítése is megerőltető?
másrészről meg azt gondolom, hogy ha ennyien "veszik", akkor miért csinálnának mást? hiszen a visszajelzés az, hogy állati jók. jah... :(
Kedves Zazi!Rádió: hát mit lehet várni, ha a legjobb riportereket/szerkesztőket menesztették, csak a hű katonák maradhattak, ők viszont mindent visznek! Az a régi vicc jut eszembe,amikor Szerjózsa és Iván találkozik, Iván nagyon búsúl. Mi a baj? kérdi Szerjózsa. Hát, nem megy az intézmény, pedig már lecseréltem a bútorokat, a függönyöket, a falakat újrafestettem, mondja Iván. Sz: Nem lehet, hogy al ányokkal van baj? Az én öregapám először mindig a lányokat cserélte le! Iván: Ugyan dehogy, ők mind hű pártkatonák, 40 éves tagsági könyvük van, hogy lehetne baj velük?
VálaszTörlésmit is mondhatnék? :DD
Törlésa hír igaz.(sajnos)
Igen, ezek párban járnak! (én a folyamatos ismétlések ideje óta alig hallgatom)
VálaszTörlésa szokás hatalma, hogy bekapcsolom, mert azt gondolom, hogy.... közben pedig már régen nem.:(
TörlésKedves Zazálea, jelen bejegyzésed után végképp elköteleződtem melletted!
VálaszTörlésDettó, dettó, dettó, hányásilag is. Mindezek ellenére igen jót derültem, főleg a felismerés okán, hogy jé, más is! :)
:D nem bántam volna, ha valami kevésbé hányós bejegyzés esetén történik mindez, de mit tegyünk, manapság még örülhetünk, ha hányhatunk. értsd jól a tréfát :D
TörlésJaja! Ami rossz, annak pedig ki köll gyünni! Viszont azután átléphető ügyesen! :o)
Törlés(: és eleve dettózással kezdtem, nyomatékkal, a h betűs csak utolsó volt a rangsorban :)
a Revenge-t én is elkezdtem, sőt igazából folytattam is, mert jókat hallottam róla, (mármint ezért kezdtem el) de igazából őszintén reméltem, h a 2. évad végén lezárják a történetet, mert annyira irreális már az egész..ettől függetlenül persze folytatni fogom, nem szeretem abbahagyni a dolgokat :) és a vége után érdekel kicsit a folytatás..
VálaszTörlés