Én speciel nem gondolom, hogy egy gyerek álmai, akármilyen álmok is ezek, mondjuk, hogy eljusson a Holdra, nagyravágyás lenne*, de azt sem, hogy Shakeapeare-t eredetiben olvasni az lenne, sőt, ismerek embert, aki tényleg úszott delfinekkel, de még olyat is, aki gyerekként ábrándozott egy kalandos útról Mongoliába és lőn, szóval, nem gondolom, hoyg bármilyen álom/ábránd/vágy nagyravágyás lenne, én inkább arról az érzésről írtam... áh, már leírtam. Kár, hoyg továbbra sem érthető mindenkinek, de azt hiszem, az az álom, hogy mindig azt értsék, amit írok, az enyém marad.
Én csak azt szerettem volna, ha valakit szíven üt és csendben felteszi a kezét. A balt.
* más olvasatban: igen, azok. szerencsére.
Én feltettem. :-)
VálaszTörlésEjj már no, hogy veled mindig vitatkozni kell, hiszen ezek csak szavak, igazán nem érdemelt volna új posztot.
VálaszTörlésNekem igenis nagyravágyás az, amiről tudom, hogy számomra elérhetetlen dolog, sosem fogok sékszpírt eredetiben olvasni, már csak azért sem, mert nyelvi antitalentum vagyok és nem tudok külföldiül, másrészt akármilyen nagy irodalomrajongó vagyok, sékszpírért egyáltalán nem rajogok, még akkor sem, ha kétségtelen, hogy sok erkölcsi tanulság levonható a műveiből.
Röviden, amiket írtam néma kézfeltétel volt, csak te nem jöttél rá :)
pont
Ez olyan furcsa, mert közben alkotsz, rengeteget, jelen vagy, szóval nem úgy tűnik kívülről, hogy a vágyaid/álmaid nem teljesülnek/tek.
VálaszTörlés(Én divatterevező akartam lenni gyerekkoromban, de hogy most minden reggel azon remegek, hogy mit vegyek fel... még a 2 gyerkőc összekészítése is kevesebb időbe telik, mint ez. Megnyugodtam. Ha magamat sem bírom felöltöztetni, akkor ez nem is volt egy jó álom. De Shakespeare-t eredetiben olvasni még simán lehet, ott lesznek a nyugdíjas évek.)
Én most nem írom le a véleményem, mert úgysem akarsz vele egyetérteni.Csak jelzem, hogy van!
VálaszTörlés"- Ostoba vagy - mondtam. - Gyerek vagy. Ezek fantazmagóriák. Nincs igazad. Nekem van igazam. Én felnőtt vagyok, és megismertem az életet. Mit tudsz te az életről! Téged mindenki kinevetne!
VálaszTörlésEgészen mellém állt, a szemembe nézett. Most láttam meg sűrű és barna haját.
- Nem akartam megismerni az életet... azt akartam, hogy az élet ismerjen meg engem... Igaz, engem mindenki kinevetne, és te nem akartad, hogy miattam téged kinevessenek... De te tudod, nézz a szemembe, merj a szemembe nézni!... te tudod, hogy te vagy a nevetséges és kicsi... és hogy nekem van igazam... és hogy nem nevetséges, amit én mondok... te tudod, hogy nekem van igazam... te szegény... te kicsi... te senki... Merj a szemembe nézni...
El kellett fordulnom; a helyzet ostoba és kínos volt. Ő lassan távolodott el tőlem, aztán nem nézett többé rám, lassan, gondolkodva indult meg...
Percek múlva, halkan tudtam csak megszólalni:
- Hová mész? Maradj... - suttogtam. De nem fordult már vissza. Csak a szavát hallottam még, távolról:
- Emlékezz rá, hogy egyszer még, utoljára, találkoztál velem... És ha van még benned valami belőlem, mártsd be tolladat a lenyugvó nap tüzébe, s írd meg nekik... írd meg ezt a találkozást... és írd meg nekik, hogy hagytalak el, és hogy tűntem el, beleolvadva az alkonyodó égbe, ifjan, szépen és végtelenül szabadon, hogy ne lássalak többé..."
Az idézet innen származik: Karinthy Frigyes: Találkozás egy fiatalemberrel. Ajánlom elolvasni. Nekem ez a novella jutott eszembe a bejegyzésedről, és ez igenis nagyon fájdalmas és szomorú :(
Hm... Mit tettél azért, hogy megvalósuljanak ezek az álmok? Edzettél akár egyszer is a K2-re? Nyitottál egy perselyt óceánpart felirattal? Utánanéztél, higy hol van a legközelebbi és legolcsóbb lehetőség a delfinekkel való úszásra? Leemelted akár egyszer is a shakespeare összest a polcról, hogymkstaztánnekiesem-történjékbármi? Hoztál bármilyen áldozatot azért, hogy megvalósuljanak ezek az álmok? Nem? Akkor ezek nem voltak igazi álmok, csak fantáziálgatások, gyermeki játék a lehetőségekkel. Nem tudom elhinni, hogy igazán vágytál rájuk.
VálaszTörlésDe miből gondolod, hogy csak az ért meg, aki egyetért veled?
VálaszTörlésTegnap óta fent van,csak már nagyon elzsibbadt...
VálaszTörléstedd le gyorsan, elég a lelki zsibbadás!
TörlésNekem most volt egy ilyen, OK, akkor ez mar nem lesz SOHA erzesem. Szornyu volt! Es persze, lehet, hogy nem tettem meg mindent, de nem ez volt a fontos, hanem hogy a dontesben ugy ereztem, hogy mar nincs szavam. Nem hiszem, hogy szukseg lenne ra, hogy igazam legyen, de teny, hogy ilyet nem ereztem meg elotte es nagyon megutott.
VálaszTörlésEgyebkent meg persze, hogy gondolod, hogy a kifogasokat keresed, ahelyet, hogy tanulnal, gyujtenel stb. de szerintem ez mas. Es nem hiszem, hogy el kell erned, hogy megertsenek/igazad legyen.
te jó ég, milyen racionálisak vagytok. nem mindenki, mondjuk.
VálaszTörlésKarinthy pl. nem racionális, bizony (aranyperzsa!)
és bármilyen meglepő számomra, de Kicsoda sem racionális most és ez viszont jó,mert pont erről van szó,pontosan erről, a MÁR SOHA érzésről.
Én nem szóltam, csak csendben feltettem ... mindkét kezem...elsőre értettelek
VálaszTörlésEzt nem kell tovább magyarázni, tudomásul kell venni, hogy leírva nem ugyanaz mint beszélgetés közben...leírni sokkal nehezebb az érzéseinket (a vevő oldalon is nehezebb:)).
mégis?
TörlésNa, Kicsoda közreműködésével kezdem kapisgálni.de fenttartom a fenti mogorva kommentemet is. Nem lehet, higy valami egészen más baj van, csak ez olyan könnyen előkapható indok?
VálaszTörlésHidd el, Zazi, nagyon is értettem. Csakhogy az ember önző, mindjárt hozzáteszi a magáét.
VálaszTörlés