Már nagyon olybá tűnik, hogy nem fogom elolvasni a Shakespeare-összest eredetiben, nem úszom a delfinekkel meleg nyári napon, nem mászom meg a K2-t, nem tudom meg, milyen óceánparton aludni, nem leszek világhírű író, meg nem-világhrű sem, nem hódítom meg a férfitársadalom javát, nem fogom felfedezni a rák ellenszerét, nem fogok hat nyelven beszélni, nem leszek misszionárius valahol Oroszországban, de ha már itt tartunk, nem fogok a transzszibériai vasúttal eljutni Irkutszk-ba, de aranyat sem fogok mosni Alaszkában, mint ahogyan rengeteg könyvet nem fogok tudni már elolvasni sem, megérteni főképpen nem, és nem fogom a csikket az Akropoliszról a városra pöccinteni.
Teljes mértékben megöregedtem elkezdtem öregedni.
Megöregedni azt jelenti, hogy nincsenek extrém elvárásai az embernek, csak boldogan éli az életét?
VálaszTörlésnem, megöregedni, ill. afelé tendálni azt jelenti, hogy iszonyat szomorú tud lenni az ember, ha eszébe jutnak a vágyai, álmai
TörlésNa tessék! Pár hete nem te vigasztaltál engem? DE nagyon megértelek! Bár én most azon válságomon már túl vagyok. És ha könyvet nem is írsz, baromi jó blogokat igen!!! Hát nem elég ez? :)
TörlésEz változni fog... pulzál... néha én is csak egy szép, kockás patchwork takaróra vágyom...
VálaszTörlésde máskor még elhiszem, hogy el jutok azzal a vonattal valameddig, hogy megírom azokat a könyveket MAJD amiket szeretnék... és a piros kötésű Shakespeare össze, ami már vagy öt éve csendben várakozik a polcaimon.. igenis.. előbb-utóbb aktív szófoszlányokká alakul lelki szemeim előtt.
Rita!
Hinni kell! :) Akarni. Mert a vitalitás maga az élet. ( ezt mondogatom magamnak is :) )
S-t.eredetiben, na, azt nem fogom már. meg a többit sem.
Törléspulzál,pulzál, de már egy ideje nem pulzál, hanem egy helyben áll a dög.
Miért nem? S-t eredetiben nagymamakorban kell, ne légy türelmetlen.
TörlésViszont a helyedben azért arra ügyelnék, hogy a K2-t a végére hagyjam. :)
... a karosszékben üldögélve ( ez lemaradt :) )
VálaszTörlésÉn tavaly nyáron elmentem egy fotóstúdióba, hogy "konzerváljam" magam, mikor rámtörtek az ilyenfajta gondolatok:-)! Legalább legyen egy pipa a listán... továbbá majdan meg tudjam mutatni a lányomnak (vagy magamnak?!), milyen is voltam réges-régen.
VálaszTörlésÉn ezeket asszem nem is akarom. Na jó, esetleg a férfitársadalom javát meg kéne hódítani. Vagy azmár sikerült is? Akkor én már öreg vagyok? :)
VálaszTörléscar dolog ez, akár hogy is szépítjük....nálam is volt egy ilyen pont, rájöttem, én is ezekre a dolgokra, számot vetettem, aztán jött a fotózás.... És bár személyesen nem ismerlek, de így látatlanba megmondom, hogy "lesz ez még így se".....mert:
VálaszTörlés"Nagyon megy az élet,
nagyon ég a villany.
Nagyon látszik rajtad,
hogy hiszed minden itt van.
És tényleg itt van minden,
egy üvegajtó mögött,
igen, mutass rá és
hozom, várjál jövök.
Megszokod a várást,
lassan megszereted.
Állsz az üveg előtt,
sáladdal fényezgeted,
hogy ne csak úgy álldogálj,
mert az olyan béna,
hogy úgy tűnjön dolgozol,
és érdekel a téma.
Amikor negyven lettem, azt képzeltem, hogy engem nem zavar az idő múlása, DE a lányaim azóta nap mint nap hívják fel a figyelmem arra, hogy mindenféle rossznak eljött az ideje. Mert a reklámokban minden gyógyszert és gyógyhatású szert és csodatévő kencét ilyenfajta vénasszonyoknak gyártanak. Ezért ami eddig nem fájt és hullott és viszketett annak most már kötelező!Na és persze nőből átalakultam szimplán anyává!
VálaszTörlésNa és ami engem zavar: annyira bölccsé váltam, hogy minden élethelyzetre szólással vagy közmondással tudok válaszolni!
szerintem a "Már nagyon olybá tűnik" kezdetű mondatnak minden korosztályban megvan a megfelelője. most 33 évesen az én mondatom úgy folytatódik:
VálaszTörlés- már nem megyek férjhez
- már nem szülők több gyereket
- már nem megyek el innen világgá örökre
és a K2 az én listámon is rajta van. nem tegnap óta :D
együtt érzek
és igen, lesz ez még rosszabb is.
Hahó Lányok!
VálaszTörlésNe legyetek már ilyen kesernyések :o)
Én elmúltam 46 amikor rátaláltam a páromra és most boldogan élek VELE egy tanyán ahol csodás természeti lények vesznek körül (az állataink, a virágaink, a fáink, a rétünk, az erdőnk...) :o)
A boldogság (mint az életuntság is) kortalan!
Fel a fejjel, mindig vár ránk szép az életben :o)
Köszi, Marcsi, ez most jólesett...
TörlésÉn az ezt követő posztod után olvastam el EZT, annak fényében kissé módosul a "sorok köze", bár az utolsó sor alapján percig se gondoltam, hogy ez egy vicces bejegyzés, még ha esetleg a felsorolt, igazából irreálisan nagy célok felsorolása esetleg ezt a hatást keltette volna is. Igen, én is felteszem a bal kezem (a jobbat is, ha akarod), mert engem is pont ez foglalkoztat, nagyon is, de egy egészen más aspektusból, hogy ti. nem lesz kire hagynom azt a (főleg) lelki-szellemi örökséget, amit magammal húzok, és vélhetően, bár boldog házasságban élek, rám is úgy találnak majd, akit félig megevett a német juhász, csak hogy egy klasszikust idézzek. Szóval azt akarom ezzel mondani (szem előtt tartva persze, hogy mindenkinek a magáé fáj a legjobban), hogy a legnagyobb jó, amit egy nő letehet az asztalra, az a gondosan felnevelt, kellő "tartalommal" ellátott gyermek. Ennek hiányában minden egyéb cél banálisnak tűnik.
VálaszTörlésSzaberka, én ezt most olvasom, egy évvel a megírás után és teljesen elszomorodtam.
TörlésNa, én meg újra rátaláltam erre a fb nyomán, és most is tartom. Viszont hozzá lehet szokni, ne szomorodj hát, Zazikám! <3
TörlésA delfinekkel való úszásról nem vagyok hajlandó lemondani, az egy abszolút elérhető cél (kivéve ha nyílt tengeren szeretnéd).
VálaszTörlésA nagy vonatút nekem is benne volt, de azt elengedtem.
Szeretném elolvasni és megérteni a 3 kötetes Zsidók történetét és a Bibiliát, barangolni Izraelben 2-3 hónapot, megcsinálni az Ironmant egyéniben.
Az ultra nekem is megvan, de két keréken. :)
Gyerekkoromban arra vágytam, hogy egyszer úgy sétáljak végig a falum főutcáján, hogy pillangóraj kísér végig mert olyan szép vagyok. :)
azért ezek rendben vannak, igen! a Bibliában segítek, ha gondolod :)
TörlésHiszem, tudom: gyerek nélkül is marad utánunk szellemi örökség.
VálaszTörlésBakancslistám nincs...mert kora fiatalságomban pár évig csak az mentett meg a hajléktalanságtól hogy földi angyalok vigyáztak rám....ezért amit kapok az élettől azt elfogadom....inkább céljaim vannak ....amiket ha elérek...jobban örülök nekik, mint bárki más....ezek a talizmánjaim....nem a tárgyak....az enyém hosszú- hosszú évek óta......a maratoni