Ha kidobjuk az ajtón, visszajön az ablakon. A kis Zsömi, ahogy mi hívjuk, öööö...megnőtt.
Nagyon jó ötlet volt az ablak két oldalára költöztetnünk az asztalainkat, mert kettőnk négy keze közül mindig akad egy éppen szabad is, legalábbis Zsömi így gondolja. Nem véletlenül.
Azt pedig, hogy a hatalmas mancsait éppen az ablak már lecsiszolt és lefestett részén pihenteti, azt különösen szeretjük.
Úristen!t ényleg hatalmas lett!
VálaszTörlésÉdes kis jószág, szeretem!
VálaszTörlésÁtgondolnám ezek után a Zsömi nevet... mondjuk Veknire. :))
VálaszTörlésmegnőtt egy kissé. a 30 kilójához társul némi méret is, hossz például :)))
VálaszTörléshát a Zsömle idejétmúlt valóban:)))
Szép nagy gyerek lett!
VálaszTörlésTetszik a Zsömi helyett a Vekni. De Ő Zsömi. Be is jön, vagy csak megnézi, jól dolgoztok-e?
VálaszTörlésZsömi ez biza:)
VálaszTörlésóh, bejön ő, bár nem az ablakon. Reggel befut köszönni, napközben 5-6-szor egy-egy simogatásra, gyömöszölésre. de feküdt már a lábamnál is, miközben dolgoztam. velünk szeret lenn, ez van. :))
mi meg vele!
Ildi, azt hiszem, kamaszodunk!
VálaszTörlésTüneményes!!!!Még mindig nagyon hasonlít a gyerekkori szerelem-kutyusunkra.♥
VálaszTörlésLátom,megdolgozta már a festéket.))))A mi ajtajaink is hasonlóan néznek ki.
Az a jó nálatok,hogy mindketten szeretitek az Zsömit.Nálunk sajnos én erre egyedül vagyok....Az Ember tartozkodó állásponton van.:(
Cukorpofa, festék ide vagy oda! :o)
VálaszTörlésTünemény kutyus, tényleg nagyon szép! Nem is beszélve magáról a fotóról, nagyon jó kis kép!
VálaszTörlésöööö, mi lesz a Zsömiből, ha megnő, medve? :o)
VálaszTörlésAranymedve díjas medve, igen
VálaszTörlésÉdes kiskutyus:))
VálaszTörlés