Az, hogy valami elfogy nálunk, még nem jelenti, hogy tökéletes, remek. Habzsolni az én családom úgy is tud, ha a kész étel nem egy gasztronómiai remekmű, elég, ha eléri az ehetőség alsó határát, azzal a különbséggel, hogy ebben az esetben közlik, hogy na jó, nagy duzzogva még egy szeletet esznek, nehogy azt gondoljam, hogy nem ízlik a főztöm.Dolce Vitá-nál olvastam egy receptet, a torta is szép volt, a fotó is szép volt, ricottából is bőven volt itthon, miért is ne? Nos. A tészta valóban különleges, ropogós, de a töltelék (fél kg ricotta) egy kicsit sok. Fojtogatós, pedig a mandulalikőr még meg is billent a kezemben, amikor lazítottam. :o)
Így foszlik szét egy álom, mely szerint az általam kedvelt gasztrobloggerek minden szava szent, minden receptje tökéletes, a családom pedig igazi ínyenc.
My family eats everthing which is not rotten ... in brief: my family likes eating. It is enough if something is eatable but in this case they always say to me: We will offer up ourself as a sacrifice...
I have read a recipe here, the result was persuasive, we had a lot of ricotta... why not? Well. The pastry was crisp but the amount of the ricotta was too much.... we almost drowned. :o(
So a dream will be drashed ... every word of my favourite gastro-bloggers is true, every recipe is perfect and my family has a delicate palate.
Szégyen nem szégyen, nem tudom mi a ricotta. A mozzarella nem hasonló? Keresem a neten, de csak recepteket találok vele.
VálaszTörlésNem szégyen, miért lenne az? Én sokszor nem értem, amit a gombákról írsz, tátom a szám rendesen, ahogy fővárosból falura költözött egyénnek kell. :o))
VálaszTörlésEgyébként olyan, mint a túró, csak krémesebb, vagyis flancosabb.
Röviden, lényegretörően ennyi. :o))))
De jó, hogy írtad, én is kinéztem karácsonyra ezt a tortát! :-/
VálaszTörlés