Így-úgy

Egy város hajléktalanjainak számából sok mindenre lehet következtetni, ezt tudjuk, de azt sosem gondoltam, hogy a város különböző pontjain a hajléktalanok másképpen viselkednek, a Borároson alkoholizálás folyik télen és nyáron, fűszerezve politizálással, magánéleti problémák világgá kürtölésével és testi erőfölény fitogtatásával, na de a Múzeum körút hajléktalanjai lábukat keresztbe vetve cigarettáznak és olvasnak.

Ha / If

Ha nem kellene szinte mindennap valahová elmennem és órákat töltenem az ügyeletes intéznivalóval, ha nem lenne éppen ribizlibefőzés, ha nem most jutna eszembe a maradék két motring gyapjúfonalat befesteni, és legfőképpen, ha nem lenne 36 fokos meleg, elég jól haladnék a vásári előkészületekkel.
Ezek hiányában azonban.
(Nem, nem ennyi van, de ezek a kemencemelegek.)

I should prepare for the fair on Sunday but ... I have to arrange a lot of things, it's time for red-currant jam, I must dye my two wool-yarns, and of course there is 36 degree outside. It's difficult for me to focus on the fair.
(No, not so much products I have but they are brand-new.)

:o(

Válság van! Alkotói. :o(

There is crisis. Referring to my reative work. :o(

Bánásmód

Lehet, hogy áhítattal kellene kezelni a könyveket, mi egyszerűen használjuk őket, behajtjuk a lapok sarkát, szétnyitva tesszük le, elveszítjük a borítókat, nem vagyunk jó gazdák, ellenben szeretjük őket, nagyon is. Könyvtári könyv esetében van otthonosság érzés, ezer kézen ment már át a könyv, nyomot hagynak az emberek, még bele is firkálnak, igaz, ez szakirodalom esetében fordul elő, de én szeretem, mert láthatom, mi érdekelte őket, mit tartottak fontosnak, még az is előfordult, hogy széljegyzetet írtak, gondolatokat, az nagyon izgalmas volt, de csúnya dolog, meg elítélendő is, tudom.

Ellenben a személyesen kölcsönkapott könyvek, azokkal van baj elég, mert van borítója, sehol egy behajtás, egy gyűrődés, de még a lapok sincsenek szétfeszítve, nem merek közeledni hozzá, úgy tartom a kezemben, mint egy műtárgyat, óvatosan olvasom őket, tisztelettel, de legfőképp aggodalommal, nem tudom, az azonosulás és az elmélyedés megtörténik-e, távolságtartóak vagyunk, nagyon is.

Az én füzetem / My exercise-book

Tudom én, hogy egy modern nőnek határidőnaplója van, pláne filoFAX-a, nekem füzetem van, mindig egy aktuális, amit addig használok, míg tele nem írom. Ha jobban meggondolom, nyomon követhető benne az életem, hogy mi érdekel, mi jár a fejemben, mire gondolok, mit szeretnék, mire vágyom, min dolgozom, mit főzök vagy éppen sütök. Lenyomat.

Enélkül el sem indulok sehová, legyen mindig mellettem, könyvtárban, villamoson, buszon, autóban, konyhában és kertben is. Benne van az életem. Részletesebben?

I know a modern woman has a date calendar, what's more, a filofax but I'm not a modern woman, I always have an exercise book which is used until I cover it with my writing. All my life could be followed through it, what I am interested in, what is in my mind, what's my desire, what I am working on, cooking, backing. My life is in it. More details?

Receptek:
Recipes:

Táskatervek:
My bagplans:

Rajzok, firkálmányok (nem gyerekrajz, az enyém...):
Drawings, scribblings (my sribblings!):

Térkép, hogy el ne tévedjek:
Map drawed by me ... not to get lost:

Kötésminta:
Knitting-pattern:

Varró Dani megtalált verse (hogy el ne vesszen):
A poem found somewhere:

Napi teendők megspékelve egy két ismeretlenes egyenlettel (termék árának kiszámításához, csak így, bizony):
To-do-list and equation with two unknowns :

A filoFAX tulajdonképpen file of facts, tények aktája.
Nos, ha így nézem, nekem is van, mégiscsak van filoFAX-om.

Originally the filoFAX is file of facts.
I think I have a filoFAX - all the same.