ismétlem önmagam

azt mondja ez a pompás fickó wet brush (úgyismint férj), hogy living in the past, én azonban még hozzáteszem, hoyg thanks, Ian Anderson, for the Bourée

http://www.youtube.com/watch?v=N2RNe2jwHE0

                                                    living in the past

elszólás

Van nekünk hiányosságunk bizonyos témakörben rendesen, de azért ma reggel még engem is meglepett Zé, amikor egyszercsak felordított: Úristen, festek!

 Duna-korzó

 

a kanyarban vigyázzatok!

csak tessék, csak tessék

Ha nem szól Kati, én talán észre sem veszem, hogy miközben a (bezzeg) FB-on Zének már saját biznisz oldala van (hogy úgy mondjam: lett), itt, a blogon még csak hírt sem adtam róla. Teljesen igaza van. 

Szóval, a férjemnek van saját FB oldala (wet brush), van saját Meska boltja (wetbrush), van saját akvarellje és van egy saját felessége is.

Mindjárt mutatok néhány akvarellt, egy résez eredetiben is elérhető, de van, ami már nem, viszont no para, tényleg szuper nyomatok készültek, ráadásul sorszámozottak, de még alá is írja a művész úr, és mivel úriembertől távol áll, hogy pénzről beszéljen, ezért én teszem hozzá azt a releváns infót, hogy megfizethető áron. Szóval, ajánlom nagyon.

(ugyanitt remek táskák is vannak)

lápvidék

párizsi metrólejáró

(ez ott van a sarkon, ahogy...na, nem mesélem el)

 

zápor

 

versenyre várva

 Meg ilyenek. Sok. Az én kedvencem bezzeg még nincs fent.

igenis

Először is, hogy Zének a Képzőn* igenis volt egy zenekara (Nők Lapja), sőt, én még koncertjükön is voltam, akkor történt, hogy két barátunk egy egész rekesz sört gurított le az Ipar** lépcsőjén, de az egy ilyen hely, a fiúk pedig még bohók voltak, magyarul tajtrészegek. 

A zenekar feloszlott, viszont még közben vettünk egy egész dobszerkót, amit valahol elhagytunk, majd nem kevés év múltán újból lett zenekar, egy másik, de ma már csak házi színpadon lép fel, amint az ma kiderült.

Viszont továbbra is képzőművész, bár ma az apeh-ben a kategóriáját egyszerűen művészeti tevékenységre tágították, abban akár énekelhet-táncolhat is. És festhet akvarelleket továbbra is.

*Képzőművészeti Egyetem
** Iparművészeti Egyetem

csúnyát mondok, ám igazat

Augusztus 20. alkalmából, mely az alkotmány ünnepe / államalapítás ünnepe / új kenyér ünnepe / Szent István ünnepe (a megfelelőt, kérjük, jelölje aláhúzással), a Közösségi Házban volt valami kiállításféle, Z. is kirakott néhány akvarellt. A látogatottságról szólva a legtalálóbb, ha őt idézem, szerinte mintha lepratelep működne az épületben, oly gondosan  kerülték ki az délutáni - esti műsorra (Irigy Hónaljmirigy, utcabál, latin táncbemutató, motoros kaszkadőrbemutató, tűzijáték, DJ - nem ebben a sorrendben)) érkezettek.

Szerencsére tudtunk ezen vihogni.  

Hol jártál, báránykám?

Felismeri valaki? Nem az utcasarkot, hanem a hangulatot.

A szent és a profán, mondjuk

 Virág Judit, akit én nagyon kedvelek, még nem tette közzé a kollekciót, mikor az ötlet kistestvére már megszületett. Nekem a baloldali a kedvencem (emlékeztek rá?), s ha Zoltán nem felejti el, akkor ebben kapom a teámat. Néha nem felejti el.