2013. június 21., péntek

reggel

Korán kelünk, hogy legyen olyan része a napnak, amit élvezünk, nagy elvárás ez mostanában. A kertben iszom a kávém, az elsőt, lesz több is, ahogy több feladat, több aggodalom és reménység szerint több öröm is. Kicsit olvasok, de ma elkalandozom. Nézem a hatalmas cseresznyefát. Lusta vagyok odamenni, végül csak ráveszem magam. Beállok mezítláb a fa alá, beborít a lombja. Fáról eszem a gyümölcsöt.
Lehasalok a földre, s elengedem magam. Fényképezem.

Egy órával később már serény önmagam vagyok.






4 megjegyzés:

  1. Zsömiiiiiiiii! Már hiányzott!

    (Cseresznyém nekem is van, Rita amúgy, de Zsömim nincs!)

    VálaszTörlés
  2. érzem a REGGEL hűvöskés napsütéserejét
    csodás képek

    VálaszTörlés
  3. hát azért ez de jó lehetett már!!!! :)))

    VálaszTörlés