Bár megfogadtam, hogy ebbe a témába én nem szállok be, most mégis felmerült bennem egy kérdés: az morálisan legitim (ez valami új kifejezés), hogy valaki megvesz egy japán újságot, abból varr és azokat adja el?
Nem magyar varrókra gondolok most speciel, hanem nézegettem ezt-azt ma délután és nem is egy helyen bukkantam olyan cuccra, ami pl. az én újságaimban is benne van... Hm.
I have made a desicion not to make a comment on the topic which is about the copies in patchwork-circles but in the afternoon I had time to surf the Internet. I found some pages where I could see things which were the same I can see in my Japanese pathcwork- books. And the owners sell them as their product... But is this activity moral or not?
I would be eager to know your opinion.
Nem magyar varrókra gondolok most speciel, hanem nézegettem ezt-azt ma délután és nem is egy helyen bukkantam olyan cuccra, ami pl. az én újságaimban is benne van... Hm.
I have made a desicion not to make a comment on the topic which is about the copies in patchwork-circles but in the afternoon I had time to surf the Internet. I found some pages where I could see things which were the same I can see in my Japanese pathcwork- books. And the owners sell them as their product... But is this activity moral or not?
I would be eager to know your opinion.
Szerintem minden újságban benne van, hogy tilos másolni a modelleket. És szerintem magyarok is vesznek át ötleteket, esetleg átdolgozzák . Kérdés, amit anyahjó vetett fel, hogy mi az a határ, ami még másolásnak számít, és mi az, ami már átdolgozásnak. De igazából nem lehet ezt a kérdést megoldani. Ha varrsze gy táskát, általában felül pakolsz bele, és teszel rá fület, zsebet...A fül hosszával nem nagyon játszhatsz, mert van egy intervallum a méretekre nézve. És ez igaz a többi méretre is. Ezen belül a megoldások/megvalósítások sokszínűsége is több embernek fog eszébe jutni, nem csak egynek.
VálaszTörlésAzért (szerintem) van olyan, amikor valaki nem veszi a fáradságot és egy az egyben ezt varrja meg. Holott a másik találta ki, az övé az ötlet... Vagy nem?
VálaszTörlésKerdes, hogy ez miert erdekel, mert a konyvek elejen teljesen erthetoen ott van, hogy azzal hogy megvetted valojaban `mit` vettel. Szerintem ebben semmi vita nincs/ nem lehetne. Aztan az hogy az emberek mi mindenre talalnak ideologiat egy masik ugy.
VálaszTörlésEn ebben a masolas/szellemitulajdon kerdeseben sokkal szigorubb vagyok... ugy tunik.
Van, hogy scannelt konyvet nezek meg, de tudom!, hogy nem tisztesseges es en lopasnak tekintem... nem is igen fordul elo.
Viszont, ami sokadszor fordult elo. Megtetszett egy kep es quiltet akartam belole csinalni, siman megtehettem volna, ki veszi eszre. De inkabb irtam a tulajnak, hogy szeretnem es hogy nem banja-e. Termeszetesen nem banta es nagyon orult, hogy egyaltalan kerdeztem. Nekem ez jo volt, mert az aki alkotott elismerest kapott es en magamrol nem gondolok attol kevesebbet, mert megmondom hogy egy egy otletnek mi a forrasa.
Ez biztos a kutatoti fegyelmembol adodik, de az is igaz, hogy soha nem volt kerdes, hogy minden egyes hivatkozas nem az en hatalmas zsenialitasomat csokkenti, hanem az alazatomat noveli, ill koszonetet fejez ki afele, aki inspiralt.
Szoval szamomra ezek alkerdesek:-(
Én nem is érzem a súlyát ennek a kérdésnek mert, de lehet hogy a tudatlanságom kiáltom égbe, eszembe
VálaszTörléssem jut 1:1 ben valamit másolni.
Nekem sokkal nagyobb öröm az ha én
gondolkodom azon mi hogy legyen.
A "láttam már valahol " lehet alap
és itt lép be nálam a személyes tett.
Magamévá alakítva, ami másnak vagy tettszik vagy nem. Más anyag , más méret, más kellékek, és más ember.
Számomra ezért érthetetlen.
Viszont a bennünket körül ölelő világot mint inspirációs tényezőt
kikerülni sincs esélyünk, így ez
nem lehet bűn.
Erről a témáról külön blogot lehetne írni, mert mindenkinek más a véleménye - ami adódik az erkölcsi normákból is persze - és a határokat nem lehet egyértelműen meghúzni. Azt mindenki maga érzi, hogy mennyire alkotott egyedit, mennyire volt valójában az ő ötlete az adott dolog. A mai világban pedig óhatatlan, hogy rengeteg dolog inspirál, szinte észrevétlenül minket. Néha nincs is tudatában az ember annak, hogy az nem egy saját ötlet, hanem egy régen látott dolog "beérése", amit a tudatalattid feldolgozott és mostanra alakult ki belőle valami olyan, amit konkrét formába öntesz. Ilyen esetben tényleg nagyon nehéz visszanyúlni a gyökerekhez... A konkrét másolást könnyű tetten érni, de az előbb említett esetekben nagyon nehéz visszavezetni egyetlen darabhoz, hogy pontosan az volt, ami inspirálta a készítőt. Sok esetben nem is egyetlen darab újragondolásáról van szó.
VálaszTörlésAzt pedig mindenki csak saját maga döntheti el, hogy ez neki még belefér-e a korrektség határaiba. Ha nem, akkor sem lehet túl sok mindent tenni, maximum az illetőtől nem vásárolunk, nem nézegetjük az oldalait, stb. Egyébként az sem mindegy, hogy saját részre, vagy eladásra készülnek ezek a darabok. Éppen ezért nagyon nehéz lenne beszabályozni, hogy mi etikus és mi nem az.